- 8 -
Eltelt néhány nap, mire találkoztam Tremisszel. Először futottunk össze, mióta visszatértünk a munuszi barlangból. Szerencsére már teljesen felépült. Hála az injekcióknak, a rovar támadásának már a nyomát sem lehetett látni rajta. Jókedve és borzalmas rímei egyaránt visszatértek. Elmeséltem neki, hogy Graszia elköltözött a családjával. Majd beszéltem arról, hogy személyesen Arabiusz főtanácsosnál voltam és azt is elmondtam, hogy milyen furcsaságokat közölt velem, amit azóta sem értek igazán.
Ezt követően teltek-múltak a napok. Közben tombolt a nyár. Sokat jártunk le a tengerpartra fürödni és rendszeresen találkozgattunk Gambisszal is. Egészen jól összebarátkoztunk vele. Tremisszel állandóan vívták a rémes és főleg rímes szópárbajaikat. Egyszóval élveztük a nyarat és a nyári szünetet.
A napok, a hetek gyorsan teltek és sajnos hamar vége lett a vakációnak. Kezdődött újra az unalmas iskola, most már Graszia nélkül... Eleinte nagyon nehéz volt beletörődni, hogy elköltöztek. Sajnos azóta sem kaptam semmilyen hírt felőle. Nem beszéltem vele és nem láttam őt, amióta bekanyarodtak azon a búskomor reggelen, ott az utcájuk végénél...
Amikor megkezdődött az iskola, rögtön az első nap érdekes dolog történt: az egyik folyosón belefutottunk Taramusz igazgató úrba. Ő ki tudja miért, de emlékezett még ránk. Zsebébe nyúlt és előrántotta a ceruzámat, amit még Tremisz adott oda neki. Most visszaadta.
Kissé megkésve kerültél vissza hozzám - beszéltem magamban a ceruzához, meredten bámulva rá néhány másodpercig, miközben Graszia jutott az eszembe...